6. részéhez érkezett a Királyok könyve című sorozatunk
6. részéhez érkezett a Királyok könyve című sorozatunk
A történet ezúttal egy királylányról, Szent Margitról szól. Az osztályterem-színházi előadást február 17-től láthatják az általános iskolások.
Királyok könyve - Történetek Szent Margitról
Írta: Szálinger Balázs
Tervező: Trifusz Péter
Zeneszerző: Aranyalma Páros
Rendező: Kovács Géza
A pop-up könyvet és a papírbábokat készítette: Trifusz Péter
Játssza: Kolozsi Angéla
Ezúttal nem királyról, hanem egy királylányról szól történetünk…
Árpád-házi Szent Margit egy törékeny leány, akinek a története nem vidám, nem tragikus. Ha valaki valami borongós középkori világra számít, amelyben hideg van, és mindenki szenved, valaki pedig példát mutat unalmasan és történelemszagúan, az téved. A mi Margitunk makacs, önfejű és patyolattiszta, szinte elfújja a szél, de így is bámulatosan erős ahhoz, hogy kézbe vegye a saját sorsát. Játékosság és humor, sok szeretet, sok alázat, finom rózsaillat; ilyen a mi Margitunk története.
Az előadás létrejöttét támogatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
* * *
A Szent Margitról szóló előadásunk egy nagyobb, az Árpád-házi királyokról szóló sorozatunk 6. része.
Az elmúlt években (2019. április 1-e és 2025. január 31-e között) az öt rész 647 előadását 19.579 néző látta. A visszajelzések okán és saját alkotói indíttatásunknál fogva döntöttünk úgy, hogy kiteljesítjük a sorozatot. fontos, hogy a dinasztiából megjelenjenek női sorsok, hősök is. Túl azon, hogy az iskolai tananyag része a Szent Margitról szóló legendárium, de a korszakot jellemezte a női szerepvállalás is, ami elől nem térhetünk ki.
„Árpád-házi Szent Margit egy törékeny királylány, akinek a története nem vidám, nem tragikus. Ha valaki valami borongós középkori világra számít, amelyben hideg van, és mindenki szenved, valaki pedig példát mutat unalmasan és történelemszagúan: az téved. A mi Margitunk makacs, önfejű és patyolattiszta, szinte elfújja a szél, de így is bámulatosan erős ahhoz, hogy kézbe vegye a saját sorsát. Játékosság és humor, sok szeretet, sok alázat, finom rózsaillat, a mi Margitunk története.” Egy törékeny királylány az erős, harcos férfiak között.
2019. tavaszán kezdtük el a sorozatot a Honfoglalásról szóló előadással. Ezt a bemutatót még négy újabb epizód követte – Történetek Szent Istvánról, Történetek Szent Lászlóról, Történetek III. Béláról, Történetek IV. (Kun) Lászlóról. Árpád-házi királyaink időszakát olyan módon próbáltuk kronológiai sorba felépíteni, hogy egy-egy időszakból még átlássunk a következő időszakra.
Az íróval, Szálinger Balázzsal úgy építkeztünk, hogy minden egyes részben legyen visszautalás, s előremutató rész, mely áttekinthetőbbé teszi a történelem sodró folyamát a gyerekek számára. Fontos szempont volt még, hogy a részek önállóan is értelmezhetőek legyenek. Értelmezhetőek legyenek annak a korosztálynak is 1-4.osztály), akik még csupán a legendák, mesék szintjén találkoznak a korszakkal, s a korszakot meghatározó személyiségekkel. Ám fontos megközelítés volt a nagyobbak felé (5-6.osztály), hogy az addig tanultakat elmélyítse, vagy a tanulandó dolgokat előkészítse az előadás.
Alapvetően osztálytermi előadásról beszélünk. Azaz, a gyerekek saját közegükben találkoznak a bábszínház előadásával. Ez már egy intimitást, elmélyültebb egymásra hangolódás lehetőségét teremti meg előadó és néző között. Ez fontos a téma összetettsége okán. Egyszerre élünk pedagógiai és művészeti eszközökkel. Fontos lépcsőfok ez az előadástípus a bábszínház és oktatás egymást segítő folyamatában, amivel évek óta kísérletezik a Mesebolt Bábszínház. Történelem oktatás, történelmi identitás erősítés történik a bábszínház művészi eszközeivel.
Néhány gondolat a képi megvalósításról. Egy háromdimenziós, pop-up könyv -Történelem Könyv- maga a díszlet. Ebben a sok lapos könyvben játsszuk el a történetet, papírfigurákkal. Olyan a hatása, mint a régi családi papír bábszínházaké. A mesemondás ősi technikája, az élő meseszó varázsa keveredik a bábszínház elemeivel.
Talán a fentiekből kiviláglik, hogy milyen jelentősége van, lehet ennek a sorozatnak. Az eddigi előadásszámaink, nézői, pedagógusi visszajelzések is megmutatták, hogy jó irányba indultunk.
A bevezető pár mondatban már bemutattam Margitot. Mert mi is a mi képünk róla? Egy törékeny, aszkétikus lányt látunk, aki sanyargatva éli le rövid életét a Nyulak-szigetén. De mitől több ez a lány? Mitől lehet érdekes a ma emberének, főleg a mai gyerekek számára, mert az aszkézis biztos nem hívószó? Ám az önnön útját végtelen következetességgel végigjáró, makacs kitartással az elveit soha fel nem adó személyiség már érdekes lehet. Egy gyermek tragikus története ez, akit feláldoznak a politika oltárán, majd újabb szempontok alapján, mikor éppen úgy kívánja a nagypolitika, kiragadnák a már vállalt, elkötelezett módon megélt világából. Egy törékeny gyermeklány története, aki képes szembe fordulni az atyai (királyi) akarattal, vállalva annak minden következményét. Ez már érdekes lehet ma is. Nem a csodák fontosak Margit életéből, utóéletéből, hanem életének következetessége. Ez a tragikus erejű rövid élet így átélhető a gyermek néző számára is. Így válik az égi magaslatú szentből, hozzájuk közel álló ember. A lázadó, a saját útját járó, a vállalását következetesen megélő fiatal sorsa az övé.
Kovács Géza
rendező
Ebben az előadásban a már megszokott formát és bábtechnikát használjuk: pop-up könyv, mesélő, osztályterem. Az alkotók köre is azonos: Szálinger Balázs író, Trifusz Péter tervező, Aranyalma Páros (Gebri Bernadett, Vaskó Zsolt) zene és Kovács Géza rendező alkotja a csapatot. A történetet Kolozsi Angéla játssza, meséli el.