BÁBSZÍNHÁZI VILÁGNAP 2026
BÁBSZÍNHÁZI VILÁGNAP 2026
Az Élet fényének ünnepe/ A hiéna álma
Kedves Honfitársaim, UNIMA bábművészek, Földlakók!
A mali bamanan nép- akárcsak a világ más népei- a folyamatos teremtésben hisznek, ahol a dolgok egymás után, kavargó, spirális szavak formájában bontakoznak ki a Teremtő Isten hangjából.
A hagyomány szerint az első vulkán szelleme a földre küldte “Merent”, az első istenséget, aki egy báb formájában jelent meg, hogy rendet teremtsen a még kaotikus világban. Ez az első báb női alakot öltött és megteremtette a növényeket, az állatokat és az embereket (Jiriw, Sogow ani maaniw).
Amikor felidézzük a múltunkat és a bábművészet felé fordulunk, nem csak tudományos munkát végzünk, de megmutatjuk az emberi gondolkodás erejét, a kultúránk iránti szeretetünket is.
A téma nem újkeletű, de továbbra is fontos.
A bábszínházi formában mindenki kettős szerepet játszik. Még egy kiváló társadalmi háttérrel rendelkező ember sem menekülhet el a báb tetteinek erkölcsi következményei elől.
A bábjáték lenyűgöző betekintést nyújt a kor szellemébe: e színház valódi hősei az emberek, akik az élet örömét és az egyszerű élvezeteket testesítik meg.
A báb egyedülálló szépsége, gazdag színházi és zenei sokszínűsége, dalai és táncai- amely egy ősi civilzációt és annak hitvilágát tükrözi- hatalmas inspiráció a színházi alkotók, szakemberek és különösen az egyetemes kultúra kialakításán dolgozó fiatalok számára.
A fiatalok oktatása állandó aggodalommal tölti el a mandé népet, akár csak a világ többi részét. Ebből kifolyólag a vének tanácsa azért küzd, hogy megteremtse a lehető legjobb körülményeket a fiatalok teljeskörű fizikai, intellektuális és erkölcsi fejlődéséhez a bábművészet változatos kifejezési formái által.
Történelmünk során soha nem fordult elő, hogy a felnőtt társadalom irányítás nélkül hagyta volna a fiatalokat. A felnőttek nem hagyhatják magára a fiatalokat.
A bölcs embereknek példaképpé kell válnia a fiatalok szemében.
Nevettetniük kell, miközben formálják az erkölcsi normákat. A holdfényben mozgó báb- akár a bábszínházban, akár azon kívül- olyan, mint egy karaván: egy egész falut jelképez.
Ez az én falum, itt élek.
A mali Bamanan bábjátékban rejtélyesen azt mondják: “Amikor a keselyű a lóvásárra megy, a jövőjére készül”. Hiszen tudja, hogy éhezni fog.
Ez az idézeti is arra tanítja a fiatalokat, hogy minden évben új területeket fedezzenek fel, de őrizzék és ápolják a hagyományokat.
A Bábszínházi Világnap az élet fényének ünnepe.
A világ legjelentősebb kulturális intézményeiben is jelen vannak a bábok- és velük együtt az UNIMA is. A bábok eredetileg vallási jellegűek voltak, de ma már az élet központi elemei művészetileg, politikailag és társadalmilag.
A bábok- habár első sorban vallásos jelentésűek- az élet szívét jelentik, művészi, politikai és közösségi vonatkozásban is.
Engedelmeskednünk kell a bábok szellemének, amikor megszólítanak minket. Hiszen a báb olyan, mint a nap: felmelegít minket a szeretet és megértés sugaraival. Az UNIMA is egy örökké ragyogó nap szeretete.
Az UNIMA egy életre szóló elköteleződés. Az UNIMA egy magas szintű politikai és társadalmi intézmény, amiről a világ népei nem mondhatnak le. Egy eszköz, ami tudatosságra figyelmeztet, felhívja a figyelmet a szolidaritásra és a kommmunikáció fontosságára. Hiszen a bábműfaj a mai világban különösen nagy figyelmet érdemel.
A báb a kulturális identitásunk tükre, művészetünk és kultúránk kibontakozásának alapja, valamint alkotói zsenialitásunk megnyilvánulásának színtere. Ezért is fontos, hogy a bábművészetet másokkal is megosszuk.
A bábműfaj szépsége mindenkit lenyűgöz. A bábjáték az emberiség kezdete óta jelen van, és mindig is a kultúránk része marad. Amikor határokat szabunk, korlátokat állítunk fel- a báb viszont nem ismer határokat. Mindenre kiterjed, mindent áthat, és az emberek lelkének legszabadabb, legerőteljesebb kifejezőeszköze.
Régen az embereket történeteken keresztül tanították és szórakoztatták. Kis zsinóron vagy anélkül mozgatható ember- vagy állatalakok segítségével.
Mikor kezdődött Maliban a bábjáték? Erre nehéz pontos választ adni. Sok történész szerint a 9. és a 12. század között kezdődött? (folytatás következik…)
A mali bábszínház különleges helyet foglal el az afrikai bábművészet történetében. 1878-ban Paul Soleillet “fedezte fel”, és ez volt az első afrikai bábszínház, amely Afrikán kívül is ismertté vált.
Az afrikai művészi világban a mali báb olyan, mint egy kenu: lehet vitorlával felszerelt, vagy anélküli, a lényeg, hogy elég egy kis hullám és máris útnak indul.
A közösségek közötti konfliktusokat gyakran a bábművészet segítségével oldják fel: szövetségek és együttműködések jönnek létre. A bábjáték képes az ellentéteket összefogássá, együttműködéssé alakítani. Az UNIMA- és maga a bábművészet- ebben az értelemben a “hiéna álma” (egy totemállaté).
A hiéna története egy álomba kalauzol bennünket, ami az erőről és a hevességről szól. Egy jövővízió, ahol az emberek bölcsek, harmóniában élnek egymással és önmagukkal. Egy lelki közösségről szóló álom, az osztozás álma, egy álom amelyben a hiéna különböző helyzetekkel szembesülve jövőt teremt. Remélhetőleg egy szebb és jobb jövőt.
Nem esik nehezemre kapcsolatot teremteni a mali Bamanan farmerekkel, mert amikor nem tudod, hogy honnan jöttél, azt sem tudod hová tartasz. És Bamanan földön, ha nem tudod honnan jössz, a szellemek egyesével jönnek, hogy az arcodba köpjék a kola magvakat amiket rágcsálnak.
A tehetségemet az apámtól örököltem, ő pedig az ő apjától. Apám azt szerette volna, hogy én képviseljem és gondozzam a bamanan világ hagyományait.
Ami most történik velem, csodálatok: új ötletekkel gazdagítom apám örökségét.
Kedves bábművészek szerte a világon! A báb az ősök hangját közvetíti. Ez az erő teszi nélkülözhetetlenné, mint a hatalom és a vezetés eszköze. Bár minden attól függ természetesen, hogy melyik valláshoz tartozol.
Hagyomány a modernitásban. Elsődleges célom, hogy világszerte népszerűsítsem hagyományos bábművészetet és az ősi technikákat: a faragástól a bábmozgatásig. Emellett szeretném megismertetni a hagyományos afrikai színházat, különösen a maszk- és bábjátékokat, amelyek zenére, táncra és énekre épülnek.
A mali, az afrikai és a világ minden gyermekének azt kívánom, hogy ismerjék meg és szeressék meg ezt a gazdag közös örökséget, amely mindannyiunk kulturális hagyatéka.
Fáradhatatlanul azon dolgozom, hogy a hagyományos bábművészet teljeskörű elismerésben részesüljön, egyediségének, hagyományainak és sokszínűségének köszönhetően.
Végezetül szeretném kifejezni hálámat az UNIMA minden tagjának, valamint mindenkinek, aki hisz a bábművészetben és a bábművészekben világszerte. Külön köszönöm az UNIMA 2025-ös világkongresszusán dolgozó munkatársak felbecsülhetetlen munkáját.
Köszönöm a csodálatos együttműködést és szakértelmet, ami mindannyiunk javára vált.
Legyen BA FARO ( a Víz Istennője) az én hazám, amíg a saját hazám valóban az enyém nem lesz!
Boldog és sikerekben gazdag 2026-os évet!
10 kola magot nektek!
Éljen az UNIMA! Éljen a 2026-os Bábszínházi Világnap!
Éljen Charleville- Meziéres!
Yaya Coulibaly
bábjátékos, mesemondó, zenész,
(Mali)