Lenka és a tündér - Fesztiválsiker Katowicében
Fesztiválsiker Katowicében
Varga Bori nyerte a legjobb színésznőnek járó elimerést a “Katowice for children" 14. Nemzetközi Bábszínházi Fesztiválon a Lenka és a tündér című előadásban nyújtott alakításáért.
Szívből gratulálunk!
A fesztiválra az Ateneum Sziléziai Báb és Színész Színház szervezésében került sor, melyen legutóbb 2018-ban a Batu-tá kalandjai c. előadásunkkal jártunk (amely elnyerte Katowice város polgármesterének különdíját a bábművészet tradícióinak megőrzéséért, a hagyományos bábjáték eszközeivel kortárs problémák megfogalmazásáért).
"Lenkát" itthon is nagy sikerrel és szeretettel játssza Bori, a darabról kicsit bővebben alább olvashatunk:
Michael Ende: Lenka és a tündér
Tervező: Rumi Zsófia
Zene: Kiss Dávid
Bábszínpadra írta és rendezte: Veres András
Játssza: Varga Bori
Lenka egészen hétköznapi kislány. Szeret iskolába járni, szeret játszani, szereti a szüleit, csak hát… Őszintén szólva nem mindig szeret szót fogadni. Apa és Anya gyakran túl szigorúak vele, Lenka legalább is ezt így érzi. Bizony minden teljesen más lenne, ha a szülők nem lennének annyival nagyobbak! Ki más tudna ebben a nehéz ügyben segíteni, mint egy igazi kívánságteljesítő tündér, Titokzatos Teodóra? Ha egy dühös kislány varázserőre tesz szert, akkor garantált a bonyodalom, az előre nem látható helyzetek sokasága.Michael Ende világhírű meséje különleges, izgalmas bábtechnikák segítségével elevenedik meg a Mesebolt Bábszínház színpadán, sok humorral, némi bölcsességgel, és rengeteg mesélőkedvvel.
Az előadás létrejöttét támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Michael Ende (Momo, Végtelen történet) kétségkívül a XX. századi gyermek és ifjúsági irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Meséi, történetei a modern kor nagy kérdéseire, kétségeire keresik a választ, és általában a felszabadító, megnyugtató végkifejlet mellett az olvasóban mélyen rögzül a társadalmi problémákra adott humánus megoldás is. A rohanás, az egymásra nem figyelés, a nagyvárosi magány, a gyerekek kapaszkodónélkülisége mind fontos témája a német szerzőnek.
Lenka története egy örökké érvényes problémát jár körül, a szülő-gyermek konfliktust. Egy átlagos, szerető családban is óhatatlanul keletkeznek súrlódások. Ezek kezelése roppant fontos, és ha a szülőknek nincs idejük, türelmük megmagyarázni a világ működését gyermeküknek, akkor rengeteg csalódás, sérelem maradhat a serdületlen lélekben.
Lenka – egy tündér segítségével – arra a varázslatos képességre tesz szert, hogy bármikor lekicsinyítheti a neki ellentmondó szüleit. Ez - az egyébként rengeteg mókás, abszurd helyzetet generáló - szituáció már önmagában jellegzetesen modern problémát vet fel. Vajon lehetséges a valóság átalakítása, megváltoztatása, a nekünk megfelelő formára? Akár a videojátékok, akár az animációs filmek valóságában a világ nem egységes, nem állandó, folyamatosan változtatható. És bár ezek a médiumok szórakoztatóak, izgalmasak, fennáll a veszély, hogy a kialakulatlan személyiség ezt fogadja el realitásnak. Ende meséje ebben tud a gyerekközönség segítségére lenni; játékosan, bölcsen mutatja be, hogy a pillanatnyi, természetes folyamatok ellenére megszerzett fölény nem vezet, nem vezethet jóra.
A Mesebolt Bábszínház előadása a kortárs bábszínház technikái segítségével eleveníti fel Lenka és a tündét történetét. És bár a forma modern, a közönség megszólítása a legősibb közlési formához, a közvetlen mesemondáshoz nyúl vissza. Az egyszemélyes előadás során Varga Bori meséli, játssza, értelmezi a történetet, folyamatos párbeszédben a közönséggel. Ez alatt nem álinterakció, tapsoltatás, kiabáltatás értendő, hanem a cselekmény időről időre való értelmezése, elemzése, Lenka cselekedeteinek értékelése. Ilyen módon a nézők részesei lehetnek ennek a különös, belső utazásnak, melynek során szembesülünk azzal, hogy a „felnőttséget” is meg kell tanulni, hogy a szülők nem ártó szándékkal állítanak korlátokat, és hogy a család az az egység, amelyben egy gyermek biztonságosan elsajátíthatja a megfelelő viselkedési formákat, és a saját biztonsága érdekében létező szabályokat.
A szülők számára is rendkívül tanulságos ez a történet, hiszen - apróra összemenve - szembesülhetnek a kiszolgáltatottság rég elfeledett érzésével. Újra átélhetik, hogy milyen is az, mikor az épített környezet nem a mi arányainkhoz készült, mikor sok minden, ami nagyobb nálunk rémisztő, és kontrollálhatatlan. A magyarázat nélküli utasítások kötelező végrehajtásának kényszere, sok emléket ébreszthet a felnőttekben, és rábírhatja őket, hogy a későbbiekben más szemmel tekintsenek gyermekükre.
Lenka hihetetlen kalandjai jóval túlmutatnak az egyszerű szórakoztatáson, egy olyan helyzetet mutatnak be, amely kivétel nélkül mindenkit érint a nézőtéren. A mese izgalmas cselekménye, a helyzetek humora, az apró ám fontos tragédiák valódisága kizárja az unalmas, poros didaxist és a kioktatást. Az előadás felmutat, kérdéseket tesz fel, esetleg egy kicsit rávezet a valóság megértésére.
A bábok világa különösen alkalmas egy ilyen mese színpadra viteléhez, hiszen itt percenként történnek csodák: aki nagy volt összemegy, a tündér visszatekeri az idő kerekét. De a legfontosabb „csoda” az, hogy szülő és gyerek megérti a másik motivációját, érzelmeit, szándékait. Michael Ende meséje elsősorban empátiára, a másik megértésére tanít.
Galéria
