Szent László és III. Béla
Királyok könyve
osztályterem-színházi előadássorozat általános iskolás diákoknak (1-4. és 5-6. osztályosoknak) Árpád-házi királyainkról
Rendező: Kovács Géza
Tervezte: Trifusz Péter
Író: Szálinger Balázs
Zene: Aranyalma Páros (Vaskó Zsolt és Gebri Bernadett)
A sorozat eddig elkészült előadásai:
Történetek a Honfoglalásról
Játékmester: Kosznovszky Márton
A bemutató időpontja: 2019. április 1.
Történetek Szent Istvánról
Játékmester:Kőmíves Csongor
A bemutató időpontja: 2019. április 3.
Történetek Szent Lászlóról
A bemutató időpontja: 2019. október 7.
Játékmester: Gyurkovics Zsófia
Történetek III. Béláról
A bemutató időpontja: 2019. szeptember 23.
Játékmester: Fritz Attila
Történelmünk varázslatos, mégis ismeretlen korszaka, amikor az Árpád-házi királyok uralkodtak. A frissen letelepedett magyarság már keresztény országot épít városokkal, várakkal – de a végtelen vándorlás varázsvilágát se hagyta még el teljesen. Igazi csodák és hősies háborúk mellett árulások és kegyetlen testvérharcok dúlnak. Öt részben, érthetően, sok szeretettel és humorral meséljük el a honfoglalást, megismerjük Szent István és Szent László életét, de képet kapunk két különleges sorsú királyról, III. Béláról és a későbbiekben IV. (Kun) Lászlóról is.
Szent István jelentősége a szobron is átüt. Szent László a legjobbkor érkezett, mert István halála óta szinte csak pártviszályok dúltak, és talán pont az utolsó pillanatban érkezett a személyében egy újabb nagy király a magyar trónra, hogy megmaradjunk a német világ legszélén. A kevéssé ismert III. Béla az egyik legjelentősebb uralkodónk volt: a bizánci császár örökösének nevelt királyfi egy testvérgyilkosságok által sújtott trónra jött haza Bizáncból, és Európa-szerte tekintélyes birodalmat alkotott. A sorozat végén pedig IV. (Kun) László, aki az Árpádok végóráiban uralkodott: a királyfi életét már apró gyermekkorától kezdve trónviszályok kísérték, és felnőttkorában se tudott megbirkózni a saját rossz szellemeivel. Zaklatott és ellentmondásokkal teli, rövid élete egy korszak végét jelzi.
Nem létezik ma olyan európai uralkodói család, amelynek ereiben ne folyna valamennyi a mi Árpádjaink véréből. Az Árpádok nevet is adtak ennek a korszaknak, de egyfajta keretbe is foglalták: képzeljünk csak el egy családot, amely nyolc-kilenc szentet adott a katolikus egyháznak. Amelynek fiai nem ritkán apjuk, testvéreik ellen támadtak fegyverrel.
Az emlékezet rostáján idővel csak a legfontosabbnak tartott dolgok maradnak fenn. Az Árpád-ház időszakából közismert a honfoglalás, Szent István és néhány szentünk (Margit, László, Imre herceg) alakja, a tatárjárás – de más nem nagyon. Pedig ez a három-négy évszázad amellett, hogy különleges időszak volt a magyarság fennmaradása és európai beilleszkedése szempontjából, tele van páratlanul izgalmas történetekkel. Kár lenne ezeket veszni hagyni és mindörökre elfelejteni. A világszerte ismert Trónok harca c. filmsorozat fordulatos cselekménye elbújhat az Árpád-ház folyamatos trón- és testvérharcai mögött. A rossz ízű árulások, kegyetlenségek, szörnyű véletlenek sorozata mellett viszont ez az időszak ugyanúgy szól a feltétlen istenhitről is, csodákról, hősiességről, a jó folyamatos kereséséről, egy kis nép hihetetlen megtapadásáról Európa peremén.
Nem bábszínházi előadásnak kell felfogni a Királyok Könyve részeit, sokkal inkább helyes, hogy bábszínházi eszközökkel próbálunk besegíteni a történelemoktatásba. Miért ne tudna egy közös célért összefogni és együtt dolgozni oktatás és művészet? Az árpád-házi királyok kora annyira messze van már az időben, hogy a művészet eszközeivel talán könnyebben tudjuk gyerekeknek érzékeltetni a kort és dilemmáit, mint ha pontos, leíró, tárgyias módon próbálnánk megfogni.
Királyaink életútját nagyjából az iskolai történelemoktatás mentén ismertetjük, de azt érdekességekkel is kiegészítjük. A történeteket a komolyságuk természetes megtartása mellett humorral tálaljuk és tesszük fogyaszthatóvá az általános iskolás korosztály számára. Úgy gondoljuk, ez a kettősség az, amely révén megtapadhat az emlékezetükben ez a néhány igen jelentős történet, és könnyebben válhat belőlük történelmet szerető-olvasó ember.
Történetek a Honfoglalásról c. előadásunk elé:
Föl a hágóra, körülnézés, majd le a hágón, körülnézés, letelepedés, kész! Ennyi volt a honfoglalás? Valljuk be: sokkal többet nem gondolunk róla. Azt se nagyon tudjuk, milyen különleges történelmi helyzetben történt a Kárpát-medencébe való érkezésünk. A bátorság és a jó helyzetfelismerés mellett csodálatos véletlenek szerencsés összejátszása is kellett – mintha a fél világ ezen az ügyön dolgozott volna! És milyen volt a honfoglalás egy gyerek szemével? Mi ebbe is belegondoltunk, és humorosan, érthetően, szépen elmeséljük ezt a nagy történetet!
Történetek Szent Istvánról c. előadásunk elé:
Mi van, ha Szent István király mégsem alapítja meg a magyar királyságot? Fogja magát, és azt mondja, hogy kész, nem kérek belőle, mert sokkal egyszerűbb nekem anélkül. Akkor leszakadt volna az ég? Tényleg annyira kellett nekünk egy állam? Egyáltalán mi is az, hogy állam? És tényleg egy nap fogta magát, felült reggel az ágyán, és megalapította? Ilyen egyszerű ez? Vagy akkor hogyan történt? Pedig az államalapítás nem csak úgy megtörtént. Kemény döntések és sok szerencse kellett hozzá. És egy nagy király. És Szent Istvánról szabad humorosan beszélni? Mi megpróbáljuk!
Történetek Szent Lászlóról c. előadásunk elé
Szent László királyunk legendáriuma a legsokszínűbb az Árpád-házi királyok közül. Számtalan csodás, a hithez kapcsolódó elem szövi át életútját, s még haláláról s halála után is legendák születtek róla. A játék középpontjában ezek a legendák állnak.
Történetek III. Béláról c. előadásunk elé:
Hogyan került Béla herceg gyermekként a Bizánci Birodalomba? Miért lett ő a bizánci császár örököse? Hogyan és miért lett aztán mégis magyar király? Miért emlékezünk rá „nagy királyként”, amikor nem fűződnek a nevéhez egész Európa sorsát befolyásoló tettek, nagy hadjáratok? Választ adunk ezekre a kérdésekre, de mesélünk I. László Szentté avatásáról, a III. Béla halála utáni trónutódlásról és a király nyughelyéről is.
A 25-30 perces előadásokat egy kézműves foglalkozás kíséri, melynek keretében az előadásban látott háromdimenziós könyvhöz hasonlóan a gyerekek elkészíthetik a Szent Korona háromdimenziós papír mását, vagy kivághatják és kiszínezhetik egy másik a koronázási jelvényünkről, a jogarról készült rajzot.
Az előadás-sorozat létrejöttét támogatta a Nemzeti kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és a Magyar Művészeti Akadémia.
Galéria
