Triangulum próbanapló – 3. rész
Az előadás teljes látványvilágáért a tervező (Szász Zsolt) felel, ide értve a díszletet, a bábokat, a jelmezeket és minden kelléket. A díszlet makettjét és tervrajzokat a próbafolyamat megkezdése előtt elkészítette, s leadta a bábszínháznak. Hetek óta folyik a kivitelezés, vagyis a látványvilág megteremtése. A tervező a rendezővel egyeztetve a próbafolyamat alatt is tervez vagy módosít, hiszen a próbákon derül csak ki, hogy a színészek mit tudnak majd a színpadon jól használni és mit nem. A műhelyekben elkészült dolgok pedig azonnal helyet kapnak a próbán, hogy a színészek minél hamarabb már a végleges tárgyakkal dolgozhassanak. Ez azért fontos, mert egy bábszínházi előadásban a színészeknek nagyon közvetlen a viszonya a tárgyakkal, hiszen sok mindent azokkal mutatnak meg. A puding próbája az evés – a tárgyakról is kipróbálás után derül ki, hogy mi nehéz, mi szűk, mi szorul. Van, hogy egy tárgy a próbák alatt kijátszik, azaz nem fog szerepelni az előadásban, sok dolog viszont a próbák során kerül bele az előadásba. A színészek játéka folyamatosan inspirálja a rendezőt, és ezen keresztül a tervezőt is az újabb megoldásokra.
A bábok és a díszlet kivitelezése a bábszínház falain belül és kívül is zajlott. A marionett-bábok fejét egy szobrász faragta meg fából, a gurulós dobogót egy asztalos készítette el, a díszlet díszítőelemeire egy festő festette fel a képeket, és a Szent Ferenc jelenet plasztikus szobra és táblaképei is egy ehhez értő szakember munkája. A kivitelezés többi része a bábszínház berkein belül zajlott. A díszletet az asztalosműhelyben gyártották le, s a próbateremben építették össze. A függönyöket a varrodában szabták és varrták meg. A maszkokat és síkbábokat falemezekből vágták ki, és festették fel rájuk a figurákat a tervrajzok alapján.
A marionett-bábok sorsa a legizgalmasabb és legbonyolultabb. Mint már említettük az elején, Szent György legendája marionett-bábokkal kel majd életre a színpadon. A bábok fejét egy szobrász faragta ki nagyon aprólékos munkával. A test többi részét fára ragasztott polifoam anyagból formázták meg. Az egyes bábok felépítése különböző, ezt az határozza meg, hogy mit kell majd tudnia a színpadon a bábnak. A mellékszereplőknek nem mozgatható annyi ponton a teste, mint például Szent Györgynek és a lovának. Az összeillesztésnél arra kell ügyelni, hogy a báb keze-lába könnyen mozogjon, de csak annyira, ahogy az egy embernél természetes. A test összeillesztése után a bábfigura a rászabott ruhát is megkapja, s már csak a mozgatásához szükséges rendszert kell kialakítani. A fejükbe pálcát, a kezükre zsinórokat rögzítenek, hogy a színészek azok segítségével tudják majd őket megmozdítani. A pálca hosszát a színészekkel egyeztetve alakítják ki, attól függően, hogy a színész testéhez képest milyen magasságban fog a báb mozogni.
A próbafolyamat alatt nem csak a próbateremben, de a műhelyekben is ugyanolyan megfeszített munka folyik. Igaz, hogy a néző számára ez láthatatlan marad, de e nélkül mégsem tudna létrejönni egy előadás sem. S a színpadon látott bábok, díszletek, jelmezek, kellékek mögött ott húzódik ezeknek a láthatatlan mesterembereknek a munkája.
A próbanapló következő részében a zenéé lesz a főszerep, beszámolunk az énektanulásról, a zenészekről, a hangszerekről. Már csak egy hét van a bemutatóig, hiszen február 21-én vasárnap délelőtt premier!
Győrffy Zsófia