Királyok könyve - Történetek a Honfoglalásról
Rendező: Kovács Géza
Tervezte: Trifusz Péter
Író: Szálinger Balázs
Zene: Aranyalma Páros (Vaskó Zsolt és Gebri Bernadett)
Játékmester: Varga Bori
Az előadás trailere megtekinthető a YouTube-on IDE kattintva.
Történelmünk varázslatos, mégis ismeretlen korszaka, amikor az Árpád-házi királyok uralkodtak. A frissen letelepedett magyarság már keresztény országot épít városokkal, várakkal – de a végtelen vándorlás varázsvilágát se hagyta még el teljesen. Igazi csodák és hősies háborúk mellett árulások és kegyetlen testvérharcok dúlnak. Öt részben, érthetően, sok szeretettel és humorral meséljük el a honfoglalást, megismerjük Szent István és Szent László életét, de képet kapunk két különleges sorsú királyról, III. Béláról és a későbbiekben IV. (Kun) Lászlóról is.
László több sebből vérzett.
És ahol a vére lehullott: csodák csodája,
Azonnal apró rózsák pattantak ki a földből!
Egész hullámzó rózsaszőnyeg,
Csipkerózsák, tudod, az a kisfajta.
A nép ezek után hívta a csipkerózsát Szent László rózsájának.
Nem létezik ma olyan európai uralkodói család, amelynek ereiben ne folyna valamennyi a mi Árpádjaink véréből. Az Árpádok nevet is adtak ennek a korszaknak, de egyfajta keretbe is foglalták: képzeljünk csak el egy családot, amely nyolc-kilenc szentet adott a katolikus egyháznak. Amelynek fiai nem ritkán apjuk, testvéreik ellen támadtak fegyverrel. Az emlékezet rostáján idővel csak a legfontosabbnak tartott dolgok maradnak fenn. Az Árpád-ház időszakából közismert a honfoglalás, Szent István és néhány szentünk (Margit, László, Imre herceg) alakja, a tatárjárás – de más nem nagyon. Pedig ez a három-négy évszázad amellett, hogy különleges időszak volt a magyarság fennmaradása és európai beilleszkedése szempontjából, tele van páratlanul izgalmas történetekkel. Kár lenne ezeket veszni hagyni és mindörökre elfelejteni. A világszerte ismert Trónok harca c. filmsorozat fordulatos cselekménye elbújhat az Árpád-ház folyamatos trón- és testvérharcai mögött. A rossz ízű árulások, kegyetlenségek, szörnyű véletlenek sorozata mellett viszont ez az időszak ugyanúgy szól a feltétlen istenhitről is, csodákról, hősiességről, a jó folyamatos kereséséről, egy kis nép hihetetlen megtapadásáról Európa peremén.
Nem bábszínházi előadásnak kell felfogni a Királyok Könyve részeit, sokkal inkább helyes, hogy bábszínházi eszközökkel próbálunk besegíteni a történelemoktatásba. Miért ne tudna egy közös célért összefogni és együtt dolgozni oktatás és művészet? Az árpád-házi királyok kora annyira messze van már az időben, hogy a művészet eszközeivel talán könnyebben tudjuk gyerekeknek érzékeltetni a kort és dilemmáit, mint ha pontos, leíró, tárgyias módon próbálnánk megfogni.
Az öt előadás közül az első a honfoglalást mutatja be, különös tekintettel a letelepedés történelmi szükségszerűségére. A négy további rész négy királyunk életútját ismerteti, nagyjából az iskolai történelemoktatás mentén, de azt mindenképpen kiegészítve érdekességekkel.
Szent István jelentősége a szobron is átüt.
Szent László a legjobbkor érkezett, mert István halála óta szinte csak pártviszályok dúltak, és talán pont az utolsó pillanatban érkezett a személyében egy újabb nagy király a magyar trónra, hogy megmaradjunk a német világ legszélén.
A kevéssé ismert III. Béla az egyik legjelentősebb uralkodónk volt: a bizánci császár örökösének nevelt királyfi egy testvérgyilkosságok által sújtott trónra jött haza Bizáncból, és Európa-szerte tekintélyes birodalmat alkotott.
A sorozat végén pedig a következő évben érkezik IV. (Kun) László, aki az Árpádok végóráiban uralkodott: a királyfi életét már apró gyermekkorától kezdve trónviszályok kísérték, és felnőttkorában se tudott megbirkózni a saját rossz szellemeivel. Zaklatott és ellentmondásokkal teli, rövid élete egy korszak végét jelzi.
A történeteket a komolyságuk természetes megtartása mellett humorral tálaljuk és tesszük fogyaszthatóvá az általános iskolás korosztály számára. Úgy gondoljuk, ez a kettősség az, amely révén megtapadhat az emlékezetükben ez a néhány igen jelentős történet, és könnyebben válhat belőlük történelmet szerető-olvasó ember.
A Honfoglalás c. előadásunk elé:
Föl a hágóra, körülnézés, majd le a hágón, körülnézés, letelepedés, kész! Ennyi volt a honfoglalás? Valljuk be: sokkal többet nem gondolunk róla. Azt se nagyon tudjuk, milyen különleges történelmi helyzetben történt a Kárpát-medencébe való érkezésünk. A bátorság és a jó helyzetfelismerés mellett csodálatos véletlenek szerencsés összejátszása is kellett – mintha a fél világ ezen az ügyön dolgozott volna! És milyen volt a honfoglalás egy gyerek szemével? Mi ebbe is belegondoltunk, és humorosan, érthetően, szépen elmeséljük ezt a nagy történetet!
A 25-30 perces előadásokat egy kézműves foglalkozás kíséri, melynek keretében az előadásban látott háromdimenziós könyvhöz hasonlóan a gyerekek elkészíthetik a Szent Korona háromdimenziós papír mását.
A Királyok könyve című 5 részből álló osztályterem-színházi sorozat létrehozása kisiskolásoknak szakmai program megvalósítását 2018-ban a Nemzeti Kulturális Alap, 2019-ben és 2021-ben a Magyar Művészeti Akadémia, 2020-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
Galéria
