Királyok könyve - Történetek Szent Istvánról
Rendező: Kovács Géza
Tervezte: Trifusz Péter
Író: Szálinger Balázs
Zene: Aranyalma Páros (Vaskó Zsolt és Gebri Bernadett)
Játékmester: Kőmíves Csongor / Lukács Gábor
Az előadás trailere megtekinthető a YouTube-on IDE kattintva.
Történelmünk varázslatos, mégis ismeretlen korszaka, amikor az Árpád-házi királyok uralkodtak. A frissen letelepedett magyarság már keresztény országot épít városokkal, várakkal – de a végtelen vándorlás varázsvilágát se hagyta még el teljesen. Igazi csodák és hősies háborúk mellett árulások és kegyetlen testvérharcok dúlnak. Öt részben, érthetően, sok szeretettel és humorral meséljük el a honfoglalást, megismerjük Szent István és Szent László életét, de képet kapunk két különleges sorsú királyról, III. Béláról és a későbbiekben IV. (Kun) Lászlóról is.
László több sebből vérzett.
És ahol a vére lehullott: csodák csodája,
Azonnal apró rózsák pattantak ki a földből!
Egész hullámzó rózsaszőnyeg,
Csipkerózsák, tudod, az a kisfajta.
A nép ezek után hívta a csipkerózsát
Szent László rózsájának.
Nem létezik ma olyan európai uralkodói család, amelynek ereiben ne folyna valamennyi a mi Árpádjaink véréből. Az Árpádok nevet is adtak ennek a korszaknak, de egyfajta keretbe is foglalták: képzeljünk csak el egy családot, amely nyolc-kilenc szentet adott a katolikus egyháznak. Amelynek fiai nem ritkán apjuk, testvéreik ellen támadtak fegyverrel. Az emlékezet rostáján idővel csak a legfontosabbnak tartott dolgok maradnak fenn. Az Árpád-ház időszakából közismert a honfoglalás, Szent István és néhány szentünk (Margit, László, Imre herceg) alakja, a tatárjárás – de más nem nagyon. Pedig ez a három-négy évszázad amellett, hogy különleges időszak volt a magyarság fennmaradása és európai beilleszkedése szempontjából, tele van páratlanul izgalmas történetekkel. Kár lenne ezeket veszni hagyni és mindörökre elfelejteni. A világszerte ismert Trónok harca c. filmsorozat fordulatos cselekménye elbújhat az Árpád-ház folyamatos trón- és testvérharcai mögött. A rossz ízű árulások, kegyetlenségek, szörnyű véletlenek sorozata mellett viszont ez az időszak ugyanúgy szól a feltétlen istenhitről is, csodákról, hősiességről, a jó folyamatos kereséséről, egy kis nép hihetetlen megtapadásáról Európa peremén.
Nem bábszínházi előadásnak kell felfogni a Királyok Könyve részeit, sokkal inkább helyes, hogy bábszínházi eszközökkel próbálunk besegíteni a történelemoktatásba. Miért ne tudna egy közös célért összefogni és együtt dolgozni oktatás és művészet? Az árpád-házi királyok kora annyira messze van már az időben, hogy a művészet eszközeivel talán könnyebben tudjuk gyerekeknek érzékeltetni a kort és dilemmáit, mint ha pontos, leíró, tárgyias módon próbálnánk megfogni.
Az öt előadás közül az első a honfoglalást mutatja be, különös tekintettel a letelepedés történelmi szükségszerűségére. A négy további rész négy királyunk életútját ismerteti, nagyjából az iskolai történelemoktatás mentén, de azt mindenképpen kiegészítve érdekességekkel.
Szent István jelentősége a szobron is átüt.
Szent László a legjobbkor érkezett, mert István halála óta szinte csak pártviszályok dúltak, és talán pont az utolsó pillanatban érkezett a személyében egy újabb nagy király a magyar trónra, hogy megmaradjunk a német világ legszélén.
A kevéssé ismert III. Béla az egyik legjelentősebb uralkodónk volt: a bizánci császár örökösének nevelt királyfi egy testvérgyilkosságok által sújtott trónra jött haza Bizáncból, és Európa-szerte tekintélyes birodalmat alkotott.
A sorozat végén pedig a következő évben érkezik IV. (Kun) László, aki az Árpádok végóráiban uralkodott: a királyfi életét már apró gyermekkorától kezdve trónviszályok kísérték, és felnőttkorában se tudott megbirkózni a saját rossz szellemeivel. Zaklatott és ellentmondásokkal teli, rövid élete egy korszak végét jelzi.
A történeteket a komolyságuk természetes megtartása mellett humorral tálaljuk és tesszük fogyaszthatóvá az általános iskolás korosztály számára. Úgy gondoljuk, ez a kettősség az, amely révén megtapadhat az emlékezetükben ez a néhány igen jelentős történet, és könnyebben válhat belőlük történelmet szerető-olvasó ember.
Szent István c. előadásunkról:
Mi van, ha Szent István király mégsem alapítja meg a magyar királyságot? Fogja magát, és azt mondja, hogy kész, nem kérek belőle, mert sokkal egyszerűbb nekem anélkül. Akkor leszakadt volna az ég? Tényleg annyira kellett nekünk egy állam? Egyáltalán mi is az, hogy állam? És tényleg egy nap fogta magát, felült reggel az ágyán, és megalapította? Ilyen egyszerű ez? Vagy akkor hogyan történt? Pedig az államalapítás nem csak úgy megtörtént. Kemény döntések és sok szerencse kellett hozzá. És egy nagy király. És Szent Istvánról szabad humorosan beszélni? Mi megpróbáljuk!
A 25-30 perces előadásokat egy kézműves foglalkozás kíséri, melynek keretében az előadásban látott háromdimenziós könyvhöz hasonlóan a gyerekek elkészíthetik a Szent Korona háromdimenziós papír mását.
A Királyok könyve című 5 részből álló osztályterem-színházi sorozat létrehozása kisiskolásoknak szakmai program megvalósítását 2018-ban a Nemzeti Kulturális Alap, 2019-ben és 2021-ben a Magyar Művészeti Akadémia, 2020-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
Galéria
