A bábszínház mindenkié!

A BÁBSZÍNHÁZ MINDENKIÉ!

Nincs, aki gyerekkorában ne bábozott volna. Nekem még bábszínházam is volt, a
paravánt Apám, a bábokat Anyám készítette, és testvérem meg én előadásainkkal
éveken keresztül „szórakoztattuk” környezetünket. De ennél emlékezetesebbek
maradtak azok a játékok, amelyekben megszemélyesített tárgyak váltak
főszereplőkké.
Aztán hosszú évekig a báb kiszorult érdeklődésem köréből, de az öt éve
elhunyt Lengyel Pál munkatársaként ismét felfedeztem a bábjátszást, amelynek
elkötelezett híve lettem. Megtapasztalhattam, hogy a bábok fittyet hányva a
naturalista valóságnak, a csodák világát képesek megjeleníteni, s az élet jelenségeit
olyan mértékben és módon tudják sűríteni, mint egyetlen más színházi műfaj vagy
forma sem.
Egy bábelőadásban a néző ismét olyan gyerekké válhat, akinek magától
értetődő, hogy egy tárgy megelevenedik, és egyszerre jelenti azt, ami, és valami
egészen mást. A bábozás végtelenre nyitja az asszociációs mezőket, és az, ami a
bábszínpadon megjelenik, valójában a színészekkel virtuálisan együttjátszva a néző
képzeletében ölt testet.
Ez a folyamat nem életkor függő: a legősibbnek tartott színházi forma a
története során mindig mindenkihez szólt, s közönsége csak az utóbbi száz-
százötven évben szűkült le fokozatosan a gyerekek körére.
De a bábszínház nem gyerek-műfaj! Ahhoz, hogy ez egyre szélesebb körben
tudatosodjon és a bábjáték ismét mindenkihez szóljon, újra egymásra kell találniuk a
bábosoknak és a nézőknek.
Többek között ezt szolgálja az évente megrendezett bábos világnap is, amikor
szerte az országban és a fővárosban a bábművészek alkotásaikkal a szokásosnál is
hangsúlyosabban vannak jelen, s a Budapest Bábszínház hagyományos
minifesztiválján együttláthatók a különböző magyar társulatok által bemutatott
legújabb és legjelentősebb produkciók.
Ez alkalommal (is) a megszállott bábszeretőknek éppen úgy, mint a műfaj
újrafelfedezőinek felszabadító, szabad képzeletbeli bábos utazásokat kívánok!

Nánay István

Nánay István

Újságíró, színikritikus, színháztörténész, egyetemi tanár.
Kilenc évig villamosmérnökként, hat évig üzemi újságíróként dolgozott, harmincegy
évig munkatársa, tizenöt éven át főszerkesztő-helyettese volt a SZÍNHÁZ című
folyóiratnak. Rendezőasszisztensként dolgozott Ruszt Józseffel, Fodor Tamással,
Mezei Évával (Universitas Együttes) és Halász Péterrel (Kassák Stúdió). Számos
amatőr és hivatásos színházi fesztiválon zsűriztem (Csurgó, Kazincbarcika, Kisvárda,
Komarno, Sepsiszentgyörgy, Zenta). A Soros Alapítvány színházi kuratóriumát
vezette, emellett jelenleg is több más szakmai grémium tagja. 1982-től tanítok
(Színház és Filmművészeti Egyetem, Népművelési Intézet, ELTE, Veszprém,
Kolozsvár, Marosvásárhely, Zsámbék, Hajónapló Műhely). Tizennégy könyvet írt
(Harag György színháza, Ruszt, Tanodától – egyetemig, Profán szentély), illetve
szerkesztett (A színésznevelés breviáriuma, A színpadi rendezésről),
könyvfejezeteinek és szakmai publikációinak száma több mint ezerötszáz. 1971-től a
MUOSZ tagja.
1973-tól a Magyar Színházművészeti Szövetség, majd jogutódja, a Magyar Színházi
Társaság tagja.
1982-től a Nemzetközi Újságíró szövetség tagja.
1986-90 a Magyar Tudományos Akadémia Színháztudományi Bizottságának tagja.
1986-tól a Színházkritikusok Nemzetközi Szövetségének (IATC) tagja.
1988-200 az ASSITEJ Magyar Központ vezetőségi tagja.
1991-96 a Magyar Színházművészeti Szövetség választmányának tagja.
1995-től a Soros Alapítvány stúdiószínházi kuratóriumának elnöke, 2000-2003 az
Alapítvány szakértője.
1996-98 az ITI Magyar Központ vezetőségi tagja.
1997-től a Színházi Kritikusok Céhének tagja, 1997-98- ban elnöke

 

 

 

Bábszínházi világnapi üzenet 2017

1929-ben a báb néhány szenvedélyes művelője, mindössze hét országot
képviselve, azzal a céllal, hogy ezt a művészeti ágat minél nagyobb körben
megismertesse és fejlessze, megalakította az UNIMA-t, a Nemzetközi Bábművész
Szövetséget. Én azért lettem 1970 körül az UNIMA tagja, hogy életem nagy vágyát, a
bábozást beteljesítsem. Ma, az internetnek köszönhetően, ország-, politikai és vallási
határokat elfelejtve, azonnal kapcsolatba kerülhetünk több ezer hozzánk hasonlóan
gondolkodóval, éljenek ők bárhol a világon. A nap bármely szakában nézhetünk
előadásokat, konferenciákat, oktatóprogramokat, mesterkurzusokat, némelyeket
valós idejű közvetítésben. Egyetlen kattintással elérhetők tudományos értekezések,
publikációk, fotók. Ez a minden képzeletet felülmúlóan megnövekedett népszerűség
felmérhetetlen számú lehetőséget jelent nemzetközi együttműködések tekintetében,
hogy a bábművészet által elősegítsük a kölcsönös megértést.

A világ minden részében báboznak. A tradicionális műfajokról, amelyek közül
tizenkettőt az UNESCO kulturális örökséggé nyilvánított, több száz órányi
dokumentáció, információ, számos prezentáció és videoanyag található a projekt
weboldalán (http://www.unesco.org/culture/ich/). Mindezen felül legalább tizenegy
megőrzött népi hagyomány található az Ázsiai-Csendes- óceáni Térség Központi
Adatbázisában (https://www.accu.or.jp/ich/en/). Remélhetőleg azokat, akik
ellátogatnak ezekre az oldalakra, annyira elbűvölik a sokszínű előadások és azok
közösségi gyökerei, hogy elkezdenek mélyebben is érdeklődni a téma iránt. A báb
műfajának hagyományát, a tradicionális technikákat arra használhatjuk, hogy
megmutassuk a kulturális különbözőségeink mélyén rejlő általános humánumot.

A hagyomány azonban változik, ezért fontos a dokumentáció. A világ
bábművészeti enciklopédiája 2009-ben jelent meg több száz, báb iránt elkötelezett
kutató, alkotó közel negyvenéves elhivatott munkájának köszönhetően, és ma már az
UNIMA honlapján három nyelven, angolul, spanyolul és franciául is megtalálható a
frissített kiadvány. Az enciklopédia elérhetővé teszi a bábművészet történetét.
Megkerülhetetlen eszköz olyan múzeumok számára, amelyek bábgyűjteménnyel
rendelkeznek, és más olyan intézményeknek, amelyek kifejezetten bábbal
foglalkoznak. Gyűjtemények és katalógusok böngészhetők az interneten, némelyek
közülük 3D anyagokkal kísérleteznek és oktatásban is használhatók. A világháló
elősegíti, hogy a történelemre, a hagyományra alapozzuk a jövőbeli fejlődést.

Százával vannak bábosok a világ minden pontjáról, akik előadásrészleteket
posztolnak, hogy felkeltsék a közönség vagy a fesztivál- és más
rendezvényszervezők figyelmét. Az UNIMA saját weboldalán biztosít helyet ezeknek
az élő előadásoknak, fesztiváloknak, konferenciáknak, publikációknak, posztoknak.
Egy kis csapat anyagi támogatásával jöhet ez létre, az UNIMA jelenleg több, mint
kilencven országból származó tagságának köszönhetően, akik különbözőségük
ellenére képesek az együttműködésre. Az exponenciális mértékű növekedéssel
együtt jár az a megnövekedett felelősség, amelyet nézőink és egymás iránt is
érzünk. Ünnepeljük együtt a Bábszínházi világnapot mint olyan barátok, akik nem
csupán a műfaj szeretetét osztják meg, hanem a világnapi eseményeket is a
bennünket összekötő interneten!

Nancy Lohman Staub

A New Orleans-i születésű bábos, tíz évig egy kis bábszínházat igazgatott. Számos
témában publikált, közreműködött A világ bábművészeti enciklopédiájának
készítésében, jelenleg a projekt egyik tudományos tanácsadója. Az UNIMA
döntéshozó testületeiben több fontos tisztséget töltött be. Az 1980-as washingtoni
Bábművészeti Világfesztivált és a 13. UNIMA-kongresszust irányította, dolgozott a
Jim Henson Alapítványnál konzultánsként, az atlantai bábművészeti központ és
bábmúzeum alapítója.

megosztás

június

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

július

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31