Bérleteseink figyelmébe: előadás-ismertetők, feldolgozást segítő kérdések Mesebolt Bérletünkben szereplő előadásainkhoz

 

Kormos István: Az égigérő fa

Dramaturg: Gimesi Dóra
Zenei szerkesztő: Horváth Károly
Tervező: Boráros Szilárd
Rendező: Rumi László
Szereplők: Kovács Bálint, Lehőcz Zsuzsa mv., Takács Dániel mv.

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, ahol örökké virítanak a kertek, kacsalábon forognak a paloták és táltos malac röpköd a háztetők fölött, élt egyszer egy kiskondás meg egy királykisasszony. Egy fiú  meg egy lány. Két mai fiatal a klasszikus mesei kalandok útján –  táltos hátán repülve, égigérő fára mászva, három pár vasbocskort elkoptatva – indul el, hogy végül megtalálják egymást.

Kormos István verses népmese-feldolgozásában az ismert történet találkozik a modern költészettel, ég a földdel, fenti világ a lenti világgal. Köztük pedig öröktől fogva ott áll az égigérő fa.

 

Az előadás feldolgozását segítő gondolatok:

-          az előadásra készülve megbeszélhetjük a gyerekekkel, hogy mit is jelent az ember számára a fa

-          milyen érzés az erdőben sétálni, és vajon milyen magas lehet az égigérő fa?

-          és hová juthatunk el ezen a fán?

-          mennyire változtatta meg az ember életét, hogy megszelídítette, megnyergelte a vadlovat?

-          rajzoljunk Táltos Paripát!

-          keressetek olyan meséket, amelyekben szerepel valamilyen „csodálatos” növény

-          milyen mesei szereplők ill. mesei elemek vannak a történetben

-          Kormos István milyen meséit, történeteit ismeritek még (akár a bábszínházból), felfedeztek-e hasonlóságokat ezek között?

-          Mit kell tennie a királyfinak ahhoz, hogy elérje a célját?

-          Veletek előfordult-e már, hogy küzdenetek kellett azért, amit nagyon szerettetek volna?

-          Milyen hangszereket szólaltatnak meg a színészek előadásunkban?

 

 

HANNA JANUSZEWSKA: A GYÁVA KISTIGRIS

Dramaturg: Végh Ildikó
Zeneszerző: Novák János
Hangszerelte: Takács Dániel
Tervező: Boráros Szilárd
Rendező: Kovács Petra Eszter eh.
Szereplők: Gyurkovics Zsófia, Varga Bori, Kovács Bálint, Kosznovszky Márton

Igenis, ijesztő tud lenni a világ! Mert ki tudja, mi lakik a szobánk sötét sarkában? Ki neszez éjszaka a padláson? Bátorság kell ahhoz, hogy felkapcsoljuk a villanyt az üres konyhában, hogy ki merjük nyitni a ruhásszekrényt, hogy beugorjunk, avagy inkább csak bemásszunk egy vízzel teli medencébe, ahol éppen úszni tanítanak bennünket...

Hát még milyen ijesztő tud lenni a dzsungel egy kistigris számára! És a kistigris nem mondhatja a boltban, hogy: Csókolom, néni! 1 kiló szafaládét, 2 liter tejet és egy marék bátorságot kérek! A bátorságot nem lehet megtanulni mint a karácsonyi verset, és nem lehet magunkra ölteni mint a Superman-es jelmezt. Pedig Petikének, a kis-tigrisnek, nagyon bátornak kell lennie, hogy visszaszerezze elvesztett csíkjait!

 

Téma javaslatok a gyerekekkel való beszélgetésre:

- a félelem okozta szorongás, mitől félünk; sötét, hangok, ismeretlen, picik vagyunk
- Mitől fél Petike? Miért ijesztő Peti számára az erdő, miért a város? A díszletben, a zenében mik azok az elemek, amik félelmetessé teszik a dzsungelt és a várost?
- Milyennek látják a gyerekek Petit az előadás elején, és milyennek a végén?
- Kik a bátor „felnőttek” vagy „gyerekek” a mesében? Mennyire igazi a bátorságuk?
- Csík nélkül is lehet tigris Petike? Mitől tigris a tigris?

 

 

 

A Százholdas pagony meséi

Bábszínpadra alkalmazta: Végh Ildikó | Zene: Bakos Árpád |Tervezte és rendezte: Bartal Kiss Rita

Játssza: Dénes Emőke, Hannus Zoltán mv./Kőmíves Csongor

 

Gondolj, gondolj! Gondolkodj! Törd a fejed!

Lehet-e mézzel csapdába csalni egy elefántot? Vajon a menyétek mennyire félelmetes állatok, el tudnak-e bánni egy olyan kicsi jószággal, mint Malacka? Hogyan lehet lefogyasztani egy mindig éhes mackót vendégségben? És milyen ajándék vidíthat fel egy nagyon szomorú szamarat, akinek születésnapja van?

Ha a világ minden kérdésére nem is, de ezekre biztos választ kapsz a Százholdas pagony meséiből.

Téma javaslatok a gyerekekkel való beszélgetésre:

-          Te milyennek képzeled Micimackót és barátait? (olyan, mint a mi előadásunkban, mint a könyvben vagy mint a rajzfilmben?)

-          Szerinted melyek Micimackó, Nyuszi, Malacka és Füles legfontosabb jellemzői, tulajdonságai?

-          Ismersz olyan embereket, akik hasonlítanak hozzájuk?

-          Ha egy szobrot kellene készíteni Micimackóról vagy valamelyik barátjáról, te hogyan ábrázolnád őket? Mutasd meg!  (testhelyzet, testtartás, mozdulat, arckifejezés)

-          Milyen nehézségeket kell leküzdenie Micimackónak?

-          Hogyan sikerül ezeket megoldania?

-          Szerinted mindig jól dönt?

-          Neked milyen problémákkal, nehézségekkel kell megküzdened?

-          Te hogyan oldod meg ezeket? Egyedül kell úrrá lenned a problémákon? Kitől kérsz segítséget?

-          Micimackónak vannak igazi barátai?

-          Szerinted milyen az igazi jó barát?

-          Te a legjobb barátod/barátaid mely tulajdonságait tartod a legfontosabbnak?

-          Vannak olyan kalandjai Micimackónak, amelyeket igazán nagy dolognak, hősies vagy dicső tettnek tartasz?

-           A te életedben voltak már ilyen dicső tettek? Egyedül vagy valakivel/valakikkel közösen vitted véghez?

 

 

"...a földgömböt itt hegyezd ki!" - bábos játék Tamkó Sirató Károly verseiből
Tervező: Rumi Zsófia
Zeneszerző: Rozs Tamás
Rendező-dramaturg: Veres András
Szereplők: Császár Erika, Gyurkovics Zsófia, Kosznovszky Márton, Kovács Bálint, Lukács Gábor

Tamkó Sirató Károly különleges színfoltja a magyar irodalomnak. Ki ne hallott volna Bőrönd Ödönről, Tengerecki Pálról vagy a makói zakó szabóról? Generációk ismerték meg a különös magyar helységneveket Tamkó Sirató versein keresztül. Létrehozott egy saját, egységes univerzumot, ahol szívesen lát mindenkit, ahol lelkesen magyarázza a világot, a minket körülvevő jelenségeket, egyszerre bölcs tanítóként és cinkos játszótársként. Ebbe a különös világba vezet el bennünket a Mesebolt Bábszínház  előadása, rengeteg játékkal, zenével, jókedvvel és bölcsességgel.

„Világos ez,
csak tudni kell:
mozgás-özönben
a forgó Földön
mikor
hol
meddig
mi mit jelent!”

Az előadás létrejöttét támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Ajánlott életkor: 4 éves kortól

Téma javaslatok a gyerekekkel való beszélgetésre:

Mi a falu? Mi a város?
Milyen szokatlan, különleges nevű településeket ismersz? Van ilyen a környékünkön?
Tamkó Sirató Károly verseiből milyen különleges nevű településekre emlékszel?
Mi a földrész?
Milyen különleges, távoli vidékeket ismeretetek meg az előadásban elhangzott versekből?
Milyen közlekedési eszközöket ismersz?
Mi a jó és mi a rossz az utazásban?
Mi a vers?Mi az a ritmus? Hogyan lehet játszani a ritmussal?
Tamkó Sirató Károly  versei ritmusjátékok is lehetnek.  Válasszatok egy szöveget (akár az előadásból, pl. a Két ló a betonon címűt) s próbáljátok úgy elmondani, hogy csak a ritmusra ügyeltek!
Mi az a nyelvtörő? Milyen nyelvtörőket ismertek?
Tamkó Sirató Károly  versei nyelvtörők is lehetnek.   Keressetek ilyeneket az előadásban, s próbáljátok meg elmondani!
Mikor mondjuk valamire, hogy humoros?
Tamkó Sirató Károly verseinek fontos eleme a humor. Milyen vicces, humoros dolgokra emlékszek, az előadás verseiből?

 

 

megosztás

április

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

május

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31