Dobronka cirkusz, világszám!

Előadásunkban a hajdani vándorbábosok egyik kedvelt bábtechnikáját használjuk, a trükk-marionettet.  Ezzel a ma már ritkán használt bábfajtával szeretnénk megismertetni a közönségünket.

A “marionett” - a fentről mozgatott bábok megnevezése; a bábok dróton vagy zsinórokon lógnak. A “trükk-marionett” azt jelenti, hogy egy-egy ilyen bábbal nem lehet egy egész történetet vagy mesét eljátszani. Nem lehet másra használni, csak annak az egyetlenegy produkciónak a bemutatására, amelyre ki lett alakítva.

Az előadásban szereplő bábok míves, fából faragott marionettek. Ez a kollekció egyedülálló az országban.   A bábok technikája is egyedi: nem másolja, inkább szellemi hagyatékként újragondolja a magyar és cseh elődök munkáit.

A marionetteken kívül még több más bábfajtát is felfedezhetnek a nézők a cirkuszi műsorszámokban: mechanikus bábokat és ujjbábokat.

Az alkotók a Bábszínház vezetőjének kérésére fogtak bele egy marionett cirkusz létrehozásába. A marionett – különösen a trükk-marionett – Magyarországon nagyon ritkán használt bábtechnika, de nem ismeretlen a magyar bábos hagyományban.

Néhány példa:

A hazai vándorbábjátszás leghosszabb ideig működő képviselői, a cseh származású Hincz-család tagjai az 1840-es évektől kezdve járták az országot marionettszínházukkal, de a család tagjai a XX. század első felében is játszottak marionettekkel.

Ott van a marionett a Korngut-Kemény-család előadásaiban is. A mindannyiunk által ismert Kemény Henrik a család mutatványos bódéjában nőtt fel, a bábos família harmadik generációjához tartozott. Az apja által készített Miki egér marionett figurával gyakorolta a bábozást, ami később három és fél méteres zsinórral felszerelten – már a nagyérdemű előtt táncolhatott.1931-ben kapta első szerepét egy családi bábelőadáson a papa Miki egér táncjátékában csetlő-botló „másodegérként”.

(Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtárának  utazó bábtörténeti kiállítása, mely a világ számos országában járt az elmúlt 10 évben, 2013. őszén Budapesten, a Bajor Gizi Színészmúzeumban volt látható. A kiállítás reprezentatív válogatás az 1850 és 1950 között alkotó legjelentősebb művészek - A. Tóth Sándor, Blattner Géza, Bodor Aladár, Büky Béla, a Hincz-család, a Korngut-Kemény-család, Rév István Árpád és Szokolay Béla – munkáiból. A tárlat bemutatja a különböző irányzatokat, stílusokat és technikai megoldásokat.   Itt is találkozhattak a látogatók marionettekkel.

A debreceni Vojtina Bábszínházban most is látható a Korngut-Kemény-család hagyatékából összeállított kiállítás, melyben szintén láthatók marionettek.)

Csehországban a XIX-XX. században a marionett játék meghatározó volt, sok marionett vándorbábos család  dolgozott,  a hagyomány, a tudás  generációkon át öröklődött.  A cseh marionett-hagyományt könyvek egész sora dolgozta fel, és sok bábmúzeumban láthatók ilyen bábok. A kisebb magántársulatok mellett a cseh bábszínházak is ápolják ezt, bár ma már csak néhány olyan színház van, amelyik csak a zsinóros marionett technikát használja, s az ifjabb bábos generáció is egyre kevésbé érdeklődik ez iránt a nagyon sok gyakorlással elsajátítható, nagy szakmai tudást igénylő technika iránt.

 

október

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

november

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30