Irány Afrika!

szereplők:

Kovács Bálint

Gyurkovics Zsófia

Lehőcz Zsuzsa

Takács Dániel

Császár Erika

 

zenei közreműködő:

Maronics Ferenc mv.

 

rendező: Kovács Géza

tervező: Trifusz Péter

író, dramaturg: Khaled-Abdo Szaida

zene: Takács Dániel

mozgás: Nemes Zsófia

 

A számos díjjal elismert francia rajzfilm alapján készült előadás főhőse a kis Kirikou. Ez a különleges kisfiú már édesanyja hasában beszél, s ahogy világra jön, azonnal nekifog, hogy megértse és legyőzze a falut sanyargató boszorkányt. Hasonlatos Babszem Jankóhoz és Hüvelyk Matyihoz. A nyugat-afrikai népmesei motívumokból szőtt mese gyönyörű vizualitással, szimbolikus motívumokon, izgalmas fordulatokon keresztül mutat be egy felnövés-történetet. Sok humor, zeneiség jellemzi a hagyományos kesztyűsbáb-játék technikáját alkalmazó előadást.

 

A mese francia írója, animációs filmrendező, Michel Ocelot, aki gyermekkora nagy részét Afrikában töltötte, négy évig készítette a rajzfilmet. A figurák érzékisége, a vizuális környezet rousseau-i bujasága és az afrikai népi motívumok keveréke jellemzi a filmet. Ez a lenyűgöző, összetett világ egyrészt nagyon inspiráló alapanyag, másrészt mégis nagy kihívás a bábszínház számára. Megpróbáltunk a rajzfilm vizualitásától teljesen elszakadva, saját világot alkotni. Igyekeztünk a figurákat árnyaltabbá tenni, egyes szituációknál jobban elidőzni, a konfliktusokat összetettebben kibontani, hogy a színészeket is valódi kihívások elé állítsuk, és a gyerekek számára is tisztábban közvetítsük a számunkra fontossá vált gondolatokat a darab kapcsán.

 

A színpadon egy hatalmas festett szekrényt látunk. Ahogy a szekrény ajtajai megnyílnak, úgy nyílik meg a mese világa. Úgy törnek elő a színek, a dalok, a táncok, melyek egy apró afrikai falucskába röpítenek. Végig élőzene kíséri az előadást. A társulat összeszokottan dolgozik bábokkal, saját testével, hangjával, és hangszerekkel.

 

Az alkotókról

Kovács Géza, bábszínházunk igazgatójának második rendezése az évadban. A Fehérlófia összetett díszlete után most egy letisztultabb térben, a színészekre, a zenére, egyszerű, olvasható jelekre építve próbálja megteremteni ezt a buja világot, sokszínűségével, forróságával, indulataival, meseiségével, afrikaságával.

 

Trifusz Péter, iparművész, grafikus, már évek óta készíti a bábszínház plakátjait, de most először belekóstol a bábszínházi tervezésbe is. Finom érzékkel választ anyagokat, mintákat; szerethető bábjai, lenyűgöző maszkjai, egyszerű tere úgy idézik meg az afrikai hangulatot, hogy közben teret engednek a színészi kreativitásnak és a nézői képzeletnek is.

 

Khaled-Abdo Szaida, színházi dramaturg, évek óta visszatérő alkotó, nem csak a bábszínházban, hanem a Weöres Sándor színházban is. Ő készítette el a mese forgatókönyvének fordítását is, amiből a színpadi változatot írta.

 

Takács Dániel, bábszínházunk színésze, zenei vezetője, aki maga is számos hangszeren játszik, évek óta szerez zenét nem csak nálunk, hanem az ország szinte valamennyi bábszínházában. Zeneszerzőként igen sokszínű, mindig megújuló, az anyag, a mese, az előadás lelkét kereső, és életre hívó alkotó, aki nagy alázattal és türelemmel foglalkozik a társulattal, ha a dalok, zenék betanításáról van szó.

 

 

megosztás

február

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

március

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31