Új bemutatónk: József és testvérei
Jeles András: József és testvérei
Rendező: Jeles András; Díszlettervező: Perovics Zoltán; Báb- és jelmeztervező: Bánki Róza
Zeneszerző: Melis László; Zenei munkatárs: Lukin Zsuzsanna; Rendezőasszisztens: Guary Szandra
Szereplők: Csák Zsolt mv., Császár Erika, Dénes Emőke, Grünwald Dávid mv., Janicsek Péter, Kovács Bálint, Kőmíves Csongor, Lehőcz Zsuzsa, Lukin Zsuzsanna mv., Nagy Júlia mv., Takács Dániel
A „Parasztbiblia”, ez a modern-kori szentkönyv –töredék, amelynek szellemében a „József és testvérei”c. novella és színdarab íródott, naiv és kimondatlan megváltás-hitével felemelő, humorral teli, lebilincselő olvasmány.
…De mit jelent ez a „naiv és kimondatlan megváltás-hit”?
Hát nem mást és nem kevesebbet, mint azt, hogy az ember kozmikus származását fel nem ismerő (sőt:letagadó és elrejtő) világgal szembehelyezkedik, kijelenti, hogy a világ egységes, tehát ismét egybe kell forrnia. A vallás a természetinek és a természetfelettinek ezt az újra létesülő egységét megváltásnak hívja. Erről a megváltáshitről beszél öntudatlanul is a „Parasztbiblia”, és mi is arra törekszünk, hogy a „József és testvérei” c. előadásunkból ugyanez a naiv hit sugározzon a nézőkre.
A Mesebolt Bábszínház és a Kőszegi Várszínház közös felnőtteknek szóló produkciója
Az előadás létrejöttét az NKA támogatta
„Úton vagyunk. Újabb és újabb határmezsgyékhez érünk, emelkedőkre baktatunk fel, néha alászállunk, s aztán kapaszkodunk tovább. Feladat követ feladatot. Egy formálódó, épülő színház életében ezek az egymásra épülő, egymást meghaladó feladatok jelentik a fejlődés útját. Fejlődik a színész, az egész társulat, s a közönség. Ezen az úton a legfontosabb idegenvezetőink a rendezők. Az ő személyük biztosítéka a mi előrejutásunknak. Ha csak szorgos, kismestereket alkalmazunk idegenvezetőknek egy idő után mindig ugyanazon a tájékon fogunk topogni. Fontosak ők is, hiszen az alapok megteremtésében nagy szerepük lehet, ám az igazi nagy kalandokra csak azok a rendezők tudnak elvinni bennünket, akik színházi gondolkodása, világszemlélete túllép az előzőekén.
Jeles András személye, világa régóta vonz és érdekel. Tíz évvel ezelőtt már Zalaegerszegen tettem egy kísérletet arra, hogy becsalogassam a bábos műfajba. Akkor az idő, s a hely nem volt alkalmas erre a közös munkára. Most itt Szombathelyen minden készen áll a közös alkotásra. A társulat elérkezett arra a szintre, hogy egy ilyen jelentőségű színházi gondolkodóval dolgozzon együtt. Készen állunk a következő lépcsőfokra.
Jeles világa nagyon közel áll a bábszínház kifejezési formáihoz. Távol áll tőle a színpadi naturalizmus, realizmus. Elemel, távolságot tart, jelekben, képekben gondolkodik. Ahogy fogalmaz az adott anyaggal –József és testvérei-kapcsolatosan, közelébe akarunk jutni a színházi ősformának, a mesélés színházi eszközeinek.”
(Kovács Géza)
„ Mindenekelőtt szeretnék e most készülő előadás szellemi hátteréről, előzményeiről néhány szót szólni:
1985-ben jelent meg „Parasztbiblia’’ címen egy – mondjuk így – néprajzi gyűjtemény, amely a kanonizált bibliai szövegeknek a néphagyományban, a paraszti világban és – képzeletben való továbbélését, egészen sajátos tükröződését – elrajzolódását dokumentálta.
Az ilyen típusú „leletek” engem mindig meggyőznek arról, hogy a népi teremtőkedv esztétikai meggondolásoktól, formaproblémáktól, kordivattól, tetszéstől és hasonlóktól független működése az adott kultúrát alapvetően meghatározó és kifejező minőséget hoz létre. ( Lásd például a népballadákat, vallásos népköltészetet, stb)
A „Parasztbiblia” hasonlíthatatlan látásmódja mellett megrázó hatással volt rám az elbeszélések nyelve: ez a szigorúan funkcionális, nyers, lényegre szorítkozó és – ami a legüdítőbb a dologban – ez a szellemében nyelvújítás előtti, zenéjében-mentalitásában az archaikus beszédmódot felidéző nyelvhasználat. E benyomások miatt határoztam el, hogy megpróbálkozom egy imitációval, mert kíváncsi voltam arra, hogy mindez milyen képet mutat egy komplett, epikus anyaggal egyesítve, - tudniillik az eredeti gyűjtemény csak töredékeket, de teljesnek mondható elbeszélést, „mesét” nem tartalmazott.
Így keletkezett a József és testvérei („Jelenetek egy parasztbibliából”) című írásom, amely a jelenleg tervezett színházi előadás alapanyagát képezi. És ahogy ebben a szövegben kitüntetett szerepe volt az elbeszélőnek, magában az előadásban is a narrátor, a mesélő közvetíti azt, ami – egy szcenikailag elkülönített, kiemelt térben -, az események álomszerű világában (szinte megállíthatatlanul) lepereg.
A „mese” centrumában tehát a József-történet látható, de egy – a történet egy bizonyos fordulatától ihletett – szerkesztési trükk segítségével szinte a teljes szent könyv (beleértve az Újtestamentumot is) megidéződik, - magában az Elbeszélésben is feltűnnek ugyanis újabb elbeszélők (mesélők), akik a maguk (természetesen szintén a szentkönyvből vett) történeteivel hol kiegészítik, hol „motiválják”, vagy átértelmezik a Józseffel kapcsolatos epizódokat, fejleményeket.
(Lásd: Júda meséje Dotánban, vacsora után a tűznél: itt Ábrahám és Izsák híres története hangzik el, ami nyilvánvalóan előképe a mesét hallgató testvérekhez éppen megérkező József „feláldozásának”; vagy: az angyal meséje a kútban vizionáló, gúzsba kötött József számára; az angyalé, aki egy tengeri kagylót a fülére szorítva a jövendőt – ideszámítva József sorsának alakulását is – mint régmúltat meséli el: „Mer csak a réges-rég, csak az kedves nekünk… különben pedig ehon e tengeri csigabiga, kagyló, vagy mi a rosseb, né, a fülembe nyomom, s hallgatózom… odabe reng, forog az örök óceán. Így tetszik nékem jelen-múlt-jövendő, csak mindössze zúgás a kagyló híves forgóiban.”) „
(Jeles András)
A Bemutató Helyszíne: Kőszegi Várszínház
A bemutató időpontja: 2015. július 4. 20:30
A Mesebolt Bábszínház és a Kőszegi Várszínház kapcsolata évek óta tart. Kezdetben csupán néhány előadásunk bemutatója volt Kőszegen, aztán a darabok színpadra állításában is összefogtunk. (2008.:ALADDIN Rendező: Horgas Ádám; 2009.: JÁNOS VITÉZ (52) Rendező: Kovács Géza; 2011. Sütő András: Csillagvitéz (Kalandozások Ihajcsuhajdiában) Rendező: Harangi Mária; 2012. AKÁRKI – MORALITÁSJÁTÉK Rendező, dramaturg: Veres András 2013. BALTASAR ESPINOSA UTOLSÓ ÜDÜLÉSE ÉS ÜDVÖZÜLÉSE passió játék felnőtteknek Rendező: Ondrej Spišák; 2014. Csodalámpa Rendező: Rumi László)