SUTTOGÓ FÜZESEK - CIGÁNY LEGENDA
Író: Galuska László Pál (Kovács Géza ötletéből)
Tervező: Boráros Szilárd
Zeneszerző: Krulik Zoltán
Koreográfus: Nemes Zsófia
Rendező: Kovács Géza
Szereplők: Császár Erika, Bassola Richárd mv., Dénes Emőke, Kovács Bálint, Kovács Zsuzsanna, Lehőcz Zsuzsa, Szabó Tamás
előadást 7 éves kor alatt nem ajánljuk!
Bemutató: 2007.
Hallgassatok, s figyeljetek, meseszónkra ügyeljetek,
oly igazra és oly szépre, mit csak rejthet a szív mélye.
Egyszer volt; ha nem lett volna, akkor sose mondták volna,
hol nem volt; mert e világban mese nem élhet magában,
csapatban jár, mint a madár, s otthont csak a szívben talál.
Figyeljetek,
mert mesét mondunk egy anyáról, s az ő hét szép fiáról,
s az őket elragadó bűzös sárkányról.
Meseszónkban lesz kaland, izgalom, lesz derű és fájdalom,
lesz e világnak rosszra fordulása majd a játék végén vigasztalódása.
Az előadás létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Alap
Jegyek a 94/501-728-as telefonszámon rendelhetők, hétköznap 8-tól 16 óráig ill. az előadás előtt a helyszínen vásárolhatók.
A Suttogó füzesek című előadást 2007. december 16-án mutatta be a társulat. A produkció színpadra állítását jelentős műhelymunka előzte meg. A közreműködők felkészülése már szeptemberben elkezdődött: a cigány kultúra néhány elemének megismerését, a mesekincs néhány darabjának feldolgozását tűzték ki célul. Mindezen túl azért is tekinthető különlegesnek az előadás, mert a színpadra állítás módja szakít a hagyományos színházi-bábszínházi konvenciókkal. A színészek új feladattal szembesültek. Két színész mesélőként, az összes szerep megszólaltatójaként, gyakorlatilag "mozdulatlanságra ítélve" vezeti végig a nézőket a történeten. A többiek viszont "némán" keltik életre a bábokat. Egy-egy figura két-három színész összmunkája eredményeként mozdulhat meg. Bár a bábszínészek számára mindig alapvető a közös munka, a hatalmas síkbábok- ahol például egy figurát csupán a fej, a kéz és a láb jelent, sőt még a hangot sem a játszók egyike adja- kifejező és hiteles életre keltése nem kis kihívást jelentett. A SUTTOGÓ FÜZESEK középpontjában egy özvegyasszony áll, kinek hét fiát egy napon elragadja a hatalmas hétfejű sárkány A fiait kereső, önmagát is feláldozó anya hányódásai során betekintést kapunk a cigány nép életébe, mely járta a világot, s ugyan szegény volt, de szabadságuk határtalannak tűnt. Előadásunkban olyan értékek kerülnek elő, mint a család sérthetetlensége, az összetartás-összetartozás, az önfeláldozás, és nem utolsó sorban a másság elfogadtatása. A cigányságra jellemző, hogy meséikbe, legendáikba beleszövik akár a közelmúlt eseményeit is, épp ezért a 20. századi szenvedéstörténetük érezhető mesénken. A képi világ látványos és szívszorító. Az expresszív, fekete vonalakkal megrajzolt táblaképek, síkbábok; a főszereplő anya hatalmas, minden szenvedését tükröző maszkja erősíti a történet drámai hatását. A fekete és a fehér szín dominál, ezért is erőteljes hatású, amikor a régmúlt, a boldog évek emlékei sok-sok színnel megfestve bukkannak elő.
A Vas Népe kulturális rovatának vezetője így méltatta az előadást: "Az előadásban szent és profán, múlt és jelen, egyedi és egyetemes, mese és valóság tűnik egymásba folyamatosan. A színészek úgy vannak jelen, hogy többnyire nem láthatók; jelenlétük mégis érzékelhető. Tudjuk, hogy ők a mozgatók: de nem is akarják, hogy teljes legyen az illúzió. Valahogy úgy, ahogy a világban is szeretjük-szeretnénk kitapintani a mögöttes indítékokat. A holokauszt nem mese: emberek csinálták, terv szerint, emberekkel. Így kezdődik a mese: a múlt mélységes mély kútjából derűs hang szól hozzánk. De a következő pillanatban már itt van a Sárkánynak ideje : a rend megbomlott, a béke elveszett. Vissza kell állítani. Ezt a próbatételekkel és szenvedéssel teli folyamatot mutatja meg szikár szépséggel a Mesebolt Bábszínház előadása, amelynek végén persze a helyére kerül a kizökkent idő - de az áldozat(ok) emléke nem merül feledésbe soha. Az emlékezet ébren tartását szolgálják a suttogó füzesek. Talán ez a legfontosabb üzenet."
Olyan produkció született, mely nem csak, vagy nem elsősorban a bábszínház hagyományos közönségéhez szól: a kisiskolások mellett 10-18 év közötti korosztálynak és a felnőtt közönségnek is maradandó színházi élményt nyújthat.. A felsősöknek ill. a középiskolásoknak rendhagyó történelem óraként kínálható, hiszen a Holokauszt rémtetteit a cigány legenda segítségével érthetően és érzékletesen lehet bemutatni a fiataloknak.
Videó: részletek előadásunk felvételéből
Galéria
